Történet


Kezdetben volt az üveg…

1777 – egy könnyen megjegyezhető évszám, amelyhez több jeles esemény köthető: Mária Terézia Habsburg uralkodó és magyar királynő kiadja a Ratio Educationis rendeletét, amellyel először szervezi egységes rendszerbe az alapfoktól az egyetemig a magyar állami oktatási rendszert. Franciaország elismeri az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét; Budára költözik a nagyszombati egyetem; megszületik Carl Friedrich Gauss német matematikus, Heinrich von Kleist drámaíró és költő, Bessenyei György megírja A filozófus című vígjátékát; Eszterházán bemutatják Joseph Haydn vígoperáját, az Il mondo della lunát, azaz a Holdbéli világot. – A Károlyi-család grófi birtokán, Hollóházán megépítik az első üveghutát, a mai Hollóházi Porcelánmanufaktúra ősét. 

 

 

Az ipari termelés csaknem 250 éve folyamatos ebben az apró, hegyek között megbújó, észak-magyarországi faluban. Az üvegkészítés – először Rolly József, majd Wagner Antal irányítása mellett – igazán jövedelmező tevékenység volt, néhány évtized múltán azonban az ősi technológia nem tudta felvenni a versenyt a modern cseh, német és olasz gyárakkal szemben, így profilt kellett váltani. 

…majd kőedényekből művészi kerámiák 

A helyiek hamar felismerték az itteni természet gazdagságát és az ebben rejlő lehetőségeket. A gyár felett magasodó hegyet laza, hófehér kőzet, kaolin fedte, a földben vöröses-kékes agyag pihent, a település mellett futó Nyíri-patak vizet biztosított, és volt elegendő minőségi tűzifa is helyben.

1831-ben Hollóháza átállt a kőedények gyártására. Az itt készült népszerű, elsősorban virágmintás kerámiatárgyak – asztali készletek, korsók, tálak, dísztányérok és kulacsok – nem hiányozhattak egyetlen falusi, kisnemesi és kispolgári otthonból sem. A siker Istványi Ferenc keramikusnak, későbbi társtulajdonosnak volt köszönhető, aki több mint négy évtizeden át irányította az üzemet (1860-1902), és az egy-két épületből álló manufaktúrát a század végére meghatározó gyárteleppé fejlesztette. A minél tökéletesebb anyagminőség elérése érdekében kérésére a gyár területén külön laboratórium is épült. Olyan művészi és technikai újításokat vezetett be, mint az étkészletek aranyozása, az edények élénk színekkel történő díszítése, vagy a fenyővel ábrázolt Hollóháza védjegy használata. Az egyre bővülő kínálatban megjelent a fajansz és a cserépkályha is.

1892. augusztus 12-étől az üzem a Hollóházai Kőedény-Majolika és Kályha-Gyár nevet viselte. A töretlen népszerűségnek és elismertségnek köszönhetően a gyár termékei az 1896-os Ezredévi Kiállításon és az 1900-as Párizsi Világkiállításon is szerepeltek. A millenniumi bemutatón Hollóházát a következőképp méltatták:

„Luxusedényeinek változatos és merész alakjai, valamint azok élénk és harmonikus színezése nagyban emelték a gyár kiállítását. A legfehérebb kőedényt készíti hazánkban, melynek oka az általa feldolgozott radványi agyag sajátosságában rejlik.” 

Két világháború viharai

Istványi Ferenc halála után fia vette át a gyár vezetését, aki az egyre nehezedő gazdasági helyzetben is nagy terveket szőtt. Korszerűsítette a termelést, villamosította a gyártóberendezéseket, és ekkoriban jelent meg a készleteken az őz motívum. A további fejlődésnek az első világháború vetett véget. Az utána következő éveket és a gyakori tulajdonosváltásokat megsínylette a gyár. 

1939-ben kapott újból lendületet Hollóháza, amikor Szakmáry Károly kassai porcelánkereskedő vette át a gyár vezetését. Új, széntüzelésű körkemencét építtetett, a gőzhajtású generátort elektromos berendezésekre cserélte, és három modern villamos kemencét is üzembe helyezett, amelyek új dekorok gyártását tették lehetővé. A gyár – Szakmáry munkakedvének és szakértelmének köszönhetően – ismét fejlődésnek indult, visszatértek a magyaros ornamentika alkalmazásához, miközben egyre több terméket gyártottak a polgári ízlés szerint is. Mire Hollóháza újból elérte a korábbi színvonalat és a századvégi sikereket, kitört a második világháború. A gyár súlyos károkat szenvedett, majd 1948-ban egyik napról a másikra államosították. 

 

 

Megszületik a Hollóházi porcelán

1957-ben állították helyre az egykor szebb napokat látott gyárat: új festőcsarnokot, transzformátorházat építettek, korszerűsítették a masszamalmot, beindították a kerámiaipari szakmunkásképzést és Hollóházán elkezdődött a porcelángyártás. De kezdetben, az első 5 éves terv időszakában, nem a korábban megszokott mesteri alkotások készültek. A szocialista korszellem jegyében a népgazdasági villamosítási programhoz elektromos porcelánszigetelőket gyártottak. Mivel az itt dolgozók szépérzéke és művészi hajlama továbbra is adott volt, az 1960-as évek elejétől ismét elkezdődhetett az edények és dísztárgyak készítése. Hamarosan újból szakképzett és tehetséges iparművészek vették át a termékfejlesztés feladatát. Mivel a gyár jól teljesített, és ez volt a környék egyetlen ipari létesítménye, Steiner László igazgató kezdeményezésére a Finomkerámiai Művek, mint felettes szerv, 1965-ben elrendelte az üzem teljes felújítását. Elsők között készült el a gyár ma is jellegzetes, piros téglás épülete, amin porcelánból kirakott betűk hirdetik, milyen termékek készülnek itt. A teljes modernizáció 1972-ben fejeződött be. A propán-bután gázfűtésű alagútkemencék már lehetővé tették a kemény porcelán gyártását a korábbi lágy porcelán helyett. Nőtt a termelés kapacitása is: míg 1971-ben 251 tonna porcelánt égettek Hollóházán, egy évvel később már 390 tonnát, ez a mennyiség pedig 1973-ban 543 tonnára emelkedett. A foglalkoztatottak száma csaknem 1000 főre emelkedett. Hollóháza a magyar porcelánművészet fontos műhelyévé vált. 

Világhírű műalkotások

Az 1970-es években a gyár egyre több neves ipar- és világhírű képzőművészt kért fel, hogy tervezzenek Hollóházi porcelánokat, vagy azokra dekorációkat. Victor Vasarely, Amerigo Tot és Szász Endre – hogy csak a legismertebb alkotókat említsük. Az új készletek új stílust teremtettek, és meghozták a nemzetközi sikert a Hollóházi porcelánok számára. A különlegesen megmunkált, kézzel festett egyedi termékek megtalálhatók a világ minden pontján, a Vatikántól kezdve államfők otthonáig, és olyan exkluzív emléktárgyak formájában is, mint a legjelentősebb sportesemények kupái vagy a legnevesebb művészek ajándékai.

A legeredményesebb együttműködés Szász Endre magyar festő-grafikussal alakult ki. A gyárban 1978-tól kezdve csaknem 10 éven át önálló Szász-Stúdió működött. Itt születtek meg azok a jellegzetes, fekete-fehér dekorok szolid aranyozással, amelyeket a művész eredeti grafikái díszítenek. A Szász-kollekció hosszú időn át volt népszerű terméke a Hollóházi Porcelánmanufaktúrának. A legutolsó közös együttműködés 2002-ben volt, amikor a gyár 225. évfordulója alkalmából Szász Endre tervezésével készült el az Arcok címet viselő új díszműkollekció, amely elnyerte a 106. BNV nagydíját, valamint a Magyar Termék Nagydíjat is.

Manufaktúra a 21. században

Az ezredfordulón, 2000–2001-ben újabb jelentős korszerűsítésen esett át a gyár, hogy a 21. század műszaki elvárásainak megfeleljen. Új magasnyomású öntőgépet, karusszeleket, korszerű kamrás kemencét helyeztek üzembe. A gyár sikeresen bevezette és megszerezte az ISO 9001-2000 tanúsítványt is. 

A kétezres években a nemzetközi piacot egyre inkább elárasztották a tömegtermelés árucikkei, így a kis, kézműves gyárak hátrányba kerültek, végül 2020-ra a több mint 240 éve működő manufaktúra is nehéz gazdasági helyzetbe jutott. A Hollóházi porcelán története azonban nem ért véget, hanem a gyár új tulajdonosának köszönhetően új néven, új célokat tűzött ki. A Hollóházi Porcelánmanufaktúra Kft. arra törekszik, hogy a Hollóházi porcelán visszanyerje régi fényét, tovább örökítse a hagyományt és a fiatalabb generációk számára is fenntartható, szerethető, népszerű használati tárggyá tegye ezt a nemes, mégis praktikus anyagot.

 

Mindezek érdekében továbbra is a manufakturális technológia, a kézi megmunkálás a Hollóházi porcelán gyártásának alapja. Az alapanyagok, receptúrák a régi minőséget követik, csak a berendezések és a dizájn változnak a legújabb trendek szerint, amikhez olyan művészek készítenek számunkra terveket, mint Boros Zoltán, Vészabó Noémi vagy Kati Zoób.

A Hollóházi Porcelánmanufaktúra ismertetőjegye napjainkban is a minőség és a természetesség. Új kollekcióink között egyaránt megtalálható a klasszikus és a modern formavilág, az exkluzív és a hétköznapi dizájn, a díszes és a minimalista dekoráció. A hagyományőrzés mellett nagy hangsúlyt fektetünk az újdonságok bevezetésére, így új profilt keresve elkezdtük az ipari és épületkerámia termékek gyártását is – természetesen itt is biztosítva a művészi színvonalat. – Mert aki Hollóházi porcelánt választ, szépséget, minőséget és maradandó értéket választ.

 

 

Webshop kínálatunk

Classic kép Classic
Díszes formavilág, hagyományos minta, tökéletes színharmónia.
Exclusive kép Exclusive
Művészi alkotások – porcelánból.
New Line kép New Line
Merész, újszerű, fiatalos, egyszóval „újhullámos”.
Az első Hollóházim kép Az első Hollóházim
Azoknak, akik most lépnek be először a Hollóházi porcelán világába.
Home kép Home
Otthon, édes otthon! – porcelánnal díszítve.

Hollóházi márkabolt

3999, Hollóháza Károlyi út 11.

+36 20 592 2488

Hollóházi Porcelán Bemutató- és Kiállítóterem

1055, Budapest Falk Miksa u. 7.

+36 70 476 4374

Hollóházi garancia

Közvetlenül manufaktúrából ikon

Közvetlenül manufaktúrából

Biztonságosan csomagolva ikon

Biztonságosan csomagolva

Hungarikum ikon

Hungarikum

Pótlás ikon

Pótlás